Ortomolekuláris Medicina

"Az ortomolekuláris medicina a jó egészség megőrzésére és a betegségek kezelésére törekszik oly módon, hogy az emberi szervezetben változást idéz elő olyan anyagok koncentrációjában, melyek a szervezetben egyébként is megtalálhatók és a jó egészségi állapothoz szükségesek." (Linus Pauling)

Orvosok és terapeuták rendíthetetlen munkájának köszönhetően az ortomolekuláris medicina a hagyományos orvosi biokémia és a természetes gyógyászmódok közti hidat kezdi megteremteni.

2010. május 15., szombat

Adalékok a kókuszvízhez

A címben szereplő "adalékok" természetesen nem arra vonatkoznak, hogy az általam oly kedvelt kis kék dobozba zárt folyadékhoz mi mindent adtak hozzá, hanem arra, hogy minél többet használom, annál érdekesebb dolgok jönnek ki a terápiák során. Két rövidke esettanulmányt szeretnék csupán megosztani Veletek.
Az egyik egy fiatal, két gyermekes anyuka, aki húgyúti fertőzéses panaszokkal jött hozzám. Szerencsére nem a legdurvább vállfajával jött, de már alhasi fájdalmai voltak, és a vizelet ürítés is enyhe "diszkomforttal" járt. Gyógyszert nem akart bevenni, mindenképpen ragaszkodott a csak természetes megoldáshoz. Hűt megkapta...
A kókuszvíz kúra előtt adtam neki egy vizelet tesztcsíkot, ami alapján a vizelet tele volt nitrittel (bakteriális húgyúti fertőzésre utal...). Megbeszéltük, hogy hetente újra elvégezzük a vizelet tesztet.
A kókuszvíz kúra 4. napján az anyuka azt jelentette, hogy az alhasi, kismedencei, vizeletürítési "diszkomfort" teljesen megszűnt. Ennek nagyon örültem.
Ezt követően eljött az első kontroll ideje: a vizeletben még mindig nagyon sok nitrit volt, de azért nem adtuk fel a dolgot. A hölgy folytatta a kókuszvíz-ivást, rendületlenül. A második kontroll-vizeletben már szinte alig volt nitrit, aminek persze nagyon örültünk.
Összegezve tehát 4 nap kellett ahhoz, hogy egy húgyúti fertőzés tünetmentessé váljon, és két hét, amíg a vizelet-vizsgálat is (szinte) negatív eredményt mutatott. Ez persze csak EGY eset... de azért mutat valamit a kókuszvíz húgyutakra gyakorolt jótékony hatásaiból.

A másik eset egy idős, 71 éves bácsié, aki gyakorlatilag tavaly szeptember óta szinte állandóan hányt, kórházból ki-kórházba be járkált, ahol infúziókat kapott a kiszáradás ellen.
Ennek az állapotnak az előzményei természetesen sokkal összetettebbek, mint amennyit ebben az egy sorban leírtam, de az eset szempontjából a megállíthatatlan, mindig visszatérő hányás volt a fontos, ezért is fordultak hozzám (pontosabban jeleztem a házaspárnak, hogy csodát nem szabad várni, az én elsődleges célom, hogy a hányást megállítsuk és azt a nagyon legyengült szervezetet valahogy felélesszük).
A terápiához csupán kókuszvizet és Cellint javasoltam, mivel ebben a két készítményben magas a tápanyag tartalom. Azonnal csak a kókuszvíz volt elérhető, így eleinte csak azt kapta a bácsi, valamint a táplálkozást is átbeszéltük a bácsi feleségével. A pontos "utasítások" és a kókuszvíz megtette a hatását, mivel a kókuszvíz magas kálium-tartalma és az a tulajdonsága, hogy olyan, mint egy fiziológiás sóoldat, megtette a hatását. A bácsi elektrolit háztartása hamar helyreállt, azóta nem hányt.

Számomra ez a két legutóbbi eset bizonyította, hogy milyen pozitív hatásai lehetnek ennek az egyszerű, finom italnak. Az már csak egy (újabb) adalék, hogy amióta én is napi egy dobozzal elfogyasztok, a hasam körüli maradék úszógumi is eltűnt, és véget ért az a kb. két hónapos fejfájós időszak is, ami a tavasz folyamán gyötört. (A kókuszvíz a zsírsejtekből ki tudja vezetni a toxikus anyagokat, mint pl. a nehézfémek. Én pontosan emiatt kezdtem el fogyasztani: az amalgámtömések eltávolítása után jó egy évvel újabb raktárakat kellett felszámolnia a szervezetemnek.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.